Bemutatták a Gyöngyössy Imre, Kabay Barna, Petényi Katalin és Gyöngyössy Bence filmes munkásságát összefoglaló Megtartó erők című kötetet április 24-én a Pesti Vigadóban. Az eseményen részt vett Haris László, a Magyar Művészeti Akadémia elnökségi tagja, Hafner Zoltán író, a kötet szerkesztője.
Az esten Csűrös Csilla, a Kossuth Rádió vezető szerkesztője Petényi Katalin filmrendező, forgatókönyvíróval, Kabay Barna filmrendező, producerrel és Gelencsér Gábor filmtörténész, egyetemi docenssel beszélgetett Gyöngyössy Imre munkásságáról és a kötet keletkezéséről. A beszélgetést követően a résztvevők Petényi Katalin és Kabay Barna Stigma című filmjét tekinthették meg.
Az este elején Csűrös Csilla köszöntötte a résztvevőket, majd színpadra szólította Edőcs Tamás zeneszerző, fuvolaművészt, Gyöngyössy Imre filmjeinek rendszeres zeneszerzőjét, akinek furulyajátékát élvezhette a közönség. Az előadást követően kezdődött el a kerekasztal-beszélgetés, amiben a könyvben szereplő alkotók filmjeiből származó részletekkel egészítették ki a diskurzust így vették sorra Gyöngyössy Imrével közös alkotói pályájuk fontosabb állomásait. Csűrös Csilla először arra kérte a beszélgetés résztvevőit, próbálják egy mondatban összefoglalni azt, ami Gyöngyössy Imréről eszükbe jut. Petényi Katalin, aki Gyöngyössynek az életben és a munkában is társa volt, a hit és a szeretet fontosságát, valamint az igazság szolgálatát emelte ki, amelyeket szerinte Gyöngyössy Imre alkotásaiban mindig megtestesített. Kabay Barna Gyöngyössyt mint költőt említette, mint mondta filmjeinek is része az a képi költészet, az a mitikus világ, ami egészen egyedülállóvá és különlegessé teszi az ő filmművészetét. Gelencsér Gábor a Gyöngyössyről készült monográfiáfiája címéül is választott Szenvedély és szenvedés kifejezéssel foglalta össze a filmrendező életművét. „Szenvedés egyfelől olyan emberekről, az üldözöttekről szólnak döntő részben ezek a filmek, amelyek a világ különböző pontjain és eltérő korszakokban szenvedik el az üldöztetést. A szenvedélyt pedig olyan módon is értem, amire Kabay Barna az előbb utalt, hogy ez a művészet nagyon erőteljesen stilizált, tehát a szenvedélyesség az megjelenik a stílusnak a felfokozottságában, még adott esetben a dokumentumfilmekében is, nem csak a játékfilmekében.” Gelencsér Gábor kiemelte azt is, mindkét kifejezésben benne lehet a passió, amit Gyöngyössy maga is az egyik drámája címéül választott.
Az első filmrészletek vetítése után a költő és filmrendező Gyöngyössy alakját idézték fel a beszélgetésben. Petényi Katalin elmondta, szerinte férje mindent egy költő szemével látott, és ez tükröződik filmjeiben is. Nagy fájdalma volt, hogy életében nem jelentek meg versei csupán Olaszországban, a költői látásmód azonban mégis meghatározta a filmes látásmódját. Azonosulni tudott az emberekkel, akikről filmet csinált, a velük való sorsvállalás Petényi Katalin szerint a börtön tapasztalatából jön. Nem tudta megbocsátani magának, hogy a börtönévek alatt végignézte, ahogy sok huszonéves fiatal embert hurcolnak el mellőle, ezért alkotásaiban sosem a saját szenvedését akarta megmutatni, hanem a rendszer rettenetes kegyetlenségét. Kabay Barna filmösszeállítás kapcsán elmondta: a könyv részletesen foglalkozik Gyöngyössy Imre első, Férfi arckép című dokumentumfilmjével, melynek érdekessége, hogy egy verset írt meg először és utána ezt osztották fel operatőrökkel jelenetekre, amiből így egy egészen különleges lírai dokumentumfilm született. A Stigma című versfilmük elkészítésénél erre a költői dokumentumfilm-készítésre utaltak vissza.
A beszélgetésben szóba került a Két elhatározás című dokumentumfilm is, melynek készítéséről részletes és izgalmas visszaemlékező anyag található a Megtartó erők című kötetben is. Gelencsér Gábor a film kapcsán kiemelte: nagyon szépen tetten érthető benne, hogy az alkotókat az is érdekli, hogy a főszereplő idős asszony, akinek fia akkori szóval élve ötvenhatos disszidens, mi van a lelkében. Ez nem csak a kort mutatja be, hanem az ember nagyságát is ebben a nagyon egyszerű idős asszonyban. Kabay Barna a forgatás kapcsán kiemelte, nagyon nagy szerencséjük van, hogy megtalálták ezt a csodálatos rimóci paraszt nénit, aki valóban olyan különleges tartással és olyan különleges természetességgel élt a kamera előtt. Ez Kabay szerint nem véletlen, ugyanis minden forgatás előtt hónapokat töltenek kamera nélkül a szereplőkkel, hogy kialakuljon ez a bizalom.
Az Oscar díjra jelölt Jób lázadása című filmjük kapcsán Kabay Barna elmondta, nem csak a németországi kimenekülés után kezdte őket foglalkoztatni az elnyomott rétegek bemutatása, már hazai környezetben is készítettek filmeket kisebbségben élő csoportokról és emberekről. Ugyanakkor kiemelte azt is: egyértelműen kiszélesítette a látókörüket az, hogy Európán kívüli országokban élő emberek sorsát is be tudták mutatni. Petényi Katalin a Jób lázadása kapcsán kiemelte, a filmet kétszer is betiltották és tulajdonképpen csoda volt, hogy elkészült, hiszen mindössze négy hét alatt nagyon kis költségvetésből kellett leforgatniuk. A sok ellenállás és nehézség ellenére egy nagyon ritka erőt adó forgatásban lehetett részük. Szintén mindannyiuknak emékezetes volt a Száműzöttek című film forgatása. Kabay Barna a beszélgetésben felidézte: menet közben tiltották be a forgatást, ezért Petényi Katalinnak át kellett írnia a forgatókönyv végét, hogy már egy kész filmmel érkezzenek vissza Németországba. Szintén ekkor történt, hogy Petényi Katalin fejből megtanulta az összes kapcsolatuk nevét és címét, akikhez még el kellett látogatniuk, Kabay Barna pedig a listát tartalmazó papírt egyszerűen megette az útközben elfogyasztott naranccsal, hogy ne legyen nyoma. Petényi Katalin részletes naplóbejegyzései erről az időszakról a Megtartó erők című kötetben is olvasható.
A következő bejátszások már azokból a filmekből voltak, amiket Petényi Katalin és Kabay Barna közösen készített, ezekben Gyöngyössy Imre már csak megtartó erőként volt jelen, de hatása az alkotópáros minden filmjén érződik. A beszélgetés legutolsó szakaszában Petényi Katalin és Gyöngyössy Imre fia, Gyöngyössy Bence filmjeiből, többek között az Ahol a hó is fekete, a Janus és a Béres című alkotásokból is láthatott részleteket a közönség.
A beszélgetés végén Haris László átadta az MMA ajándékait a kerekasztal résztvevőinek, majd a résztvevők megtekinthették Kabay Barna és Petényi Katalin Stigma című filmjét. Az esemény a filmvetítés után dedikálással folytatódott a Pesti Vigadóban. Az este végén Petényi Katalin és Kabay Barna dedikálták a kötetet. A Megtartó Erők – Gyöngyössy Imre, Kabay Barna, Petényi Katalin, Gyöngyössy Bence filmjei című könyv megjelenését a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.
Az eseményről készült összefoglaló videót az alábbiakban tekinthetik meg: