A Pesti Vigadó Sinkovits Imre Kamaraszínpadán április 21-én tartották Bicskei Zoltán Bolondmese című legújabb filmjének díszbemutatóját. A teltházas eseményen a film alkotói mellett jelen voltak Turi Attila a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, Rátóti Zoltán, az MMA alelnöke, Buglya Sándor és Haris László, az MMA elnökségének tagjai, valamint Zsigmond Dezső, az MMA Film- és Fotóművészeti tagozatának vezetője.
Bicskei Zoltán bevezető beszédében köszönetét fejezte ki Fonyódi Tibornak, aki „a film elindítását segítette, illetve hitet adott ahhoz, hogy ezt megvalósíthatta. Elsősorban pedig a Magyar Művészeti Akadémiának és Turi Attila elnök úrnak, hogy sikerült mozi kópiát készítenünk az akadémia segítségével”. A rendező elmondta azt is, a Bolondmese igazából egy régi-új film; régi olyan értelemben, hogy a valamikori költői magyar film hagyományához kötődik és új hiszen mégiscsak annak egy újfajta tájszólása, Bicskei szavaival élve „tájlátása, látomása”.
Bicskei Zoltán alkotása, a Bolondmese egy, a déli végek pusztáján játszódó, Berecz András ihlette mozgóképes mese/rege. A főszereplőt, a falu bolondjának tartott Csacsit (Szarvas József) a közösség a pusztába száműzi. A bűne az, hogy makacsul ragaszkodik a gyermekkor (és a puszta) édeni világához és a játékosság valódi Édenéhez, szemben a falu anyagiasságával. Sorsában csatlakozik hozzá a szintén kissé együgyű és kukának hitt Kisbolond (Kovács S. József) és a férje elől bujkáló „nyomoronc” nő, Lófrarozi (Mezei Kinga). A közösség azonban nem elégszik meg ennyivel, a pusztánál is távolabb akarja űzni Csacsit és a csodatevőnek hitt Kisbolondot. A történet valamikor a huszadik század elején játszódik, de az állandó nyári, kora délutánt vagy delet idéző képek időtlenné teszik. A karakterek is túllépnek saját magukon, mindannyian felismerhetjük benne ma is a körülöttünk élő falusi bolondokat, Szent Bolondokat és a különféle „nyomoroncokat”. A filmet a hazai közönség leghamarabb ősszel láthatja majd vetítésben.
A film bemutatását követően Kelecsényi László író, forgatókönyvíró és filmtörténész beszélgetett a film készítőivel: Bicskei Zoltán forgatókönyvíró, rendezővel, Kovács S. József színésszel, Mezei Kinga színésznővel, és Péterffy András producerrel.
Péterffy András elmondta, nagy megtiszteltetésnek érezte, hogy dokumentumfilm-rendezőként producere lehetett egy olyan játékfilmnek, ami nem akar ugyanolyan lenni, mint a többi. Az alkotást dicsérve hozzátette: „Ez a film nagyon sokat bíz a nézőre. És ettől érdekes, ettől váratlan, ettől szerethető, hogy önök, meg aki megtiszteli, hogy megnézi, az alkotótársa lesz ennek a filmnek, ha akarja. Remélem, hogy sokan azért meg fogják nézni.”
Kovács S. József Kisbolond karakterével kapcsolatban elmondta: a filmben ő testesíti meg a természettel való tiszta kapcsolatot. Az általa képviselt hit a színész szerint mára nagyrészt elveszett. „Hetvenezer évig kapcsolatban álltunk a természettel, és valami történt az elmúlt kétszáz évben, ami miatt ez elkezdett megszakadni. Szerencsésnek érzem magam, hogy egy ilyen történetben részt vettem, hogy ezáltal visszaépíthessük ezt a hidat ember és természet között” – tette hozzá Kovács S. József.
A díszbemutatót követően a Bolondmese külföldön lesz látható, a hazai mozikba legkorábban ősszel kerül majd a film.
Kovács Antónia
Fotók: Nyírő Simon / MMA