Kerítéskiállítás Kallós Zoltán születésének évfordulójára
Kallós Zoltán születésének 100. évfordulója alkalmából kiállítást rendezett a Magyar Művészeti Akadémia (MMA). A köztestület Andrássy úti irodaházának kerítésén elhelyezett tizenöt, dokumentumokkal illusztrált tabló a néprajzkutató, népdalgyűjtő életútja mellett az erdélyi Válaszúton működő Kallós Alapítvány működésébe is betekintést nyújt. A megnyitón jelen volt többek közt Kiss János, az MMA alelnöke és Richly Gábor, a köztestület főtitkára.
Kallós Zoltán (1926-2018) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas erdélyi magyar néprajzkutató, népzenegyűjtő, a Magyar Corvin-lánc tulajdonosa, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja volt.
Népzenei gyűjtőmunkájának eredményeként mintegy 15 ezer dallamot jegyzett le, kulcsszerepet játszott a magyarországi és romániai táncházmozgalom létrejöttében és elterjedésében. A táncházmozgalom legjelesebbjei – többek közt Novák Ferenc, Halmos Béla, Sebő Ferenc, Sebestyén Márta – Kallós révén juthattak el a legautentikusabb adatközlőkhöz és adhatták tovább a hagyományt.
Az 1971-ben Kallós Zoltán által megjelentetett Balladák könyve Mezőség, Kalotaszeg, Moldva és Gyimes dallamait és hagyományait örökíti meg, 259 balladájával a leggazdagabb népi balladagyűjtemény.
A néprajzkutató gyűjtőmunkája miatt a rendszerváltásig többször is hátrányt, börtönbüntetést szenvedett Romániában. Ennek ellenére vallotta: „Addig leszünk magyarok, amíg magyarul éneklünk és magyarul táncolunk”.
Népművészeti tárgyakból létrehozott, mintegy 6000 darabot számláló gyűjteménye – mely a moldvai, gyimesi, kalotaszegi és mezőségi darabok mellett erdélyi román és szász kézműves munkákat is tartalmaz – ma már megtekinthető a válaszúti Kallós Néprajzi Gyűjteményben.
Kallós Zoltán a Kallós Alapítványt 1992-ben hozta létre a mezőségi és az erdélyi magyarság szolgálatára. Legfontosabb feladatai a népművészet őrzése, valamint a közművelődés és az oktatás; az alapítvány tevékenységét 2018-ban Prima Primissima-díjjal is elismerték.
A megnyitón Iancu Laura költő, az MMA rendes tagja elmondta: „Kallós Zoltán a 20. század legnagyobb folklórgyűjtője, aki folytatta, és térben kiszélesítette Bartók Béla és Kodály Zoltán gyűjtőmunkáját. Közel hét évtizeden át, kiszámítható anyagi és intézményi háttér nélkül, Kodály Zoltán, Jagamas János, Andrásfalvy Bertalan, Martin György és sok jeles művész szakmai és erkölcsi támogatása mellett járta Erdélyt, Székelyföldet és Moldvát, és gyűjtötte össze Európában egészen páratlan értékű és méretű balladakincsét. Balladagyűjteménye – Kriza János Vadrózsáihoz hasonlóan – lázba hozta a magyar értelmiséget, a művészi és a tudományos életet. Könyvei nyomán a ballada magyarságszimbólummá vált.”
Balázs Bécsi Gyöngyi, az MMA Erdélyi Bizottságának társelnöke, a Kallós Alapítvány elnöke szerint Kallós Zoltán nemcsak gyűjtötte a hagyományt, hanem azonnal tovább is adta önzetlenül, természetesen, szinte észrevétlenül. „Nem a ládának gyűjtöttem. Használjátok!” – idézte a néprajzkutatót. „Kallós Zoltán azt is kérte: minden generációnak tanítsunk meg tíz dalt, mert ha van közös dal, van közösség is. Mindannyiunknak felelőssége van abban, mi marad meg abból, amit kaptunk” – emlékeztetett az akadémikus.
A kiállítás megtekinthető az MMA irodaháza Andrássy út felőli frontján. (Budapest 1062, Andrássy út 101.)
Forrás: https://www.mma.hu/muveszeti-hirek/irodalom/-/event/10180/amig-magyarul-eneklunk-es-tancolunk