Megtartotta székfoglaló előadását Horváth Szilárd
Alapkövek – A csillagösvény valósága címmel székfoglaló előadást tartott Horváth Szilárd szerkesztő-műsorvezető, pedagógus, a Búzaszem Iskola vezetője, az MMA levelező tagja 2026. április 14-én délelőtt a Pesti Vigadó Makovecz termében. A levezető elnök szerepét Szerényi Béla népzenész, az MMA Népművészeti Tagozatának vezetője töltötte be, laudációt mondott: Juhász Zoltán népzenész, az MMA rendes tagja. Az elnökséget Pécsi Györgyi irodalomtörténész képviselte.
Ha a családban megszakad a hagyományátadás lánca, lehetséges-e azt újrakötni iskolai körülmények között?
Amikor Horváth Szilárd 2003-ban belevágott a gödi Búzaszem iskola alapításába, voltaképpen a fenti alapkérdés eldöntésére tett kísérletet: „a megszakadt hagyományátadási lánc” újrakötésére iskolai keretek között. Juhász Zoltán laudációjában megerősítette: „a gödi modell egyik legnagyobb sikerének a családok bevonását tartom. A recept mindenütt ugyanaz: ha a család a magyar nyelv mellett a zenei és képi anyanyelvet is használja, és a hitben, mesékben, ünnepekben megfogalmazódó értékrendet, világképet is megjeleníti mindennapjaiban, akkor a gyerekek mindezt olyan természetességgel és elképesztő hatékonysággal szívják magukba, mint a beszélt anyanyelvüket.”
Juhász Zoltán
Az M5 csatorna egyik beszélgetésének vezetőjeként Horváth Szilárd úgy fogalmazta meg a nevelés célját, hogy a személyiség legbelső magva: az Isten által adott szabadságban élni. „Felemelő, hogy a Búzaszem ezt a célt követi – mondta Juhász Zoltán. – Nyilvánvaló, hogy megvan a magyarságot megtartó iskola modellje, amely már a Búzaszem mellett a keszthelyi Család Iskolában, a Magyar Műhely Iskolában és más intézményekben is bizonyított.”
Horváth Szilárd székfoglaló előadásában megerősítette: a családokkal együtt a kereszténység, a magyar néphagyomány, a népművészet és a természet koordináta-rendszerében határozzák meg magukat. A kereszténység és a mítoszaink megtartó erejére példának Erdélyi Zsuzsanna gyűjtését hozta: „Ég szülte Földet / Föld szülte fát, / Fa szülte ágát, / Ága szülte bimbaját, / Bimbaja szülte virágját, / Virágja szülte Szent Annát, / Szent Anna szülte Máriát, / Mária szülte Krisztus Urunkat a világ megváltóját.” Ez az archaikus népi imádság visszavisz bennünket a mitikus előzményekhez, az eredetmondákhoz – hangsúlyozta az előadó. Majd Hamvas Bélát idézte: „Az emberiség ott, ahol a hagyomány alapján áll, virágzik, mert az emberi természet metafizikai bázisának törvényességében él, ahol pedig erről a bázisról letér, létében törvénytelenné válik, és elvész.” A Búzaszem iskola vezetője Karácsony Sándorra, „a lélek szerinti professzorra” hivatkozva elmondta: a nevelés nemzetneveléssé csak akkor válhat, ha a magyar élet problémáira előkészít, ha a tanterv, aminek alapjára támaszkodik, tartalmi magyarságot visz a nevelés minden emberre érvényes, formális törvényeibe.
Horváth Szilárd
Melyek ma a magyar élet legszembetűnőbb problémái? Az istenhit megrendülése, a természetfeletti igazságok iránti érzéketlenség, a közösségek felbomlása, a magány, az önzés, a gyökerek elvékonyodása, a nemzeti kultúra átadásának erőtlensége, a nemzedékek közötti kapocs gyengülése, az identitásválság, az érzelmi intelligencia szegénysége, a demográfiai hanyatlás, a testi képességek gyengülése, a szétszakítottság – sorolta Horváth Szilárd, és számba vette a nevelés minden emberre érvényes, formális törvényeit. „Az életmozgás arra utal, hogy megértelek, a bizalom, a kötődés pedig arra, hogy fontos vagy nekem. Elengedhetetlen továbbá az összetartozás szövetsége, kellenek eszmények és az eredetiség tudata: a „neveden szólítottalak” alapélménye.
Az előadó hangsúlyozta: a nevelés célja az, hogy az iskolából kikerülő gyerekek családjuk, nemzetük és közösségük kovászai legyenek. A néphagyomány a nevelési használatban nem csupán hagyományőrzés, hanem fejlesztés, mégpedig a 21. század családi, közösségi, nemzeti és munkaerőpiaci igényei szerint. Az éneklés, zenélés fejlesztő hatása tudományosan igazolt, és több területen is megmutatkozik: gyorsabb, alaposabb az olvasástanulás, jobbak a matematikai, nyelvi, szövegértési képességek, nagyobb a szókincs, jobb a memória és a térbeli gondolkodás, magasabb az IQ és az EQ, jobb a közérzet, a testi állapot, a koordináció, a közösségi szellem… Ahogy Gerald Hüther megállapította: az ének az egyik leginkább fejlesztő tevékenység. Segít az információfeldolgozásban, növeli az agy változási képességét.
Szerényi Béla
A néptánc hatására fejlődik a koncentráció, a ritmusérzék, a hallás, a mozgáskultúra, az érzelmi és szociális érettség, a közösségi együttműködés, az önfegyelem, a kitartás, az önbizalom, a nagymozgás, az egyensúlyérzék, miközben alakítja a férfi-női szerepeket, és hozzájárul az érzelmi stabilitáshoz. Ugyanilyen fontos az anyanyelvi nevelés, a mondókázás, éneklés, a szókincs gyarapodása, amely megtámogatható ritmikus mozgással, tapssal, lépéssel, koppantással… A népi játék együttműködésalapú, így azt szolgálja, hogy a közösség tagjai jól tudjanak feladatokat megoldani közösen. A szabályjátékok megvilágítják, hogy a szabályok betartása nélkül nem működik a játék – és a társadalom sem. A népi játékok közben különböző képességproblémák is kiszűrődhetnek – tesztelés nélkül, már az óvodában –: a Mit visz a kis hajó? például a dyslexia gyanújának ellenőrzésére is alkalmas.
Kézműves anyanyelvünk, a nemezelés, fafaragás, hímzés, csipkeverés, fonás, szövés, tojásírás, játékkészítés nemcsak hagyomány, hanem modern művészetterápia. Megelőzés. A népmese felébreszti a bennünk élő hőst, ami a mindenkiben jelen lévő „legjobb jóhoz” vezet, amely „félelemfeloldó, iszonyt legyőző, az emberi bátorság, a diadalmas élni akarás szülötte.” A mese közöl először realitást a gyerekkel, hogy a világban van rossz, de legyőzhető. Az élet utánozza a történeteket, a történetek utánozzák az életet. Helyzetmegoldási mintákat is kínál: elmondásból származó élettapasztalatot. A rendszeresen mesét hallgató gyermekek másfél évvel előzik meg a fejlődésben mesét nem vagy ritkán hallgató társaikat – hívta fel rá a figyelmet Horváth Szilárd. „A kultúra sajátos, ránk jellemző jelrendszer átadása – tette hozzá. – A hagyomány élő kapcsolatot teremt nemzedékeken át a régmúlt és a jelen közösségei között. Olyan értékeket és üzeneteket közvetít, amelyek évezredeken át fennmaradtak és megújultak.”
Pécsi Györgyi
A Búzaszem iskola vezetője tudományos kutatások eredményeivel érvelt amellett, hogy „ki kell venni gyerekeink kezéből a mobiltelefont, ha egészséges társadalmat akarunk.” Felvetette továbbá, hogy szükség lenne hazánkban egy népművészeti egyetemre, és beszélt arról is, hogy óvodát terveznek alapítani.
Pécsi Györgyi beavató beszédnek nevezte az elhangzott előadást. Szerényi Béla megerősítette: ez a jövő iskolája, ebből lesz egészséges társadalom.
Tóth Ida
Fotó: Nyirő Simon