A Magyar Keresztény Misszió Alapítvány (MKMA) és a Kiáltás az Életért Egyesület (KÉE) megalakulásának évfordulója alkalmából mintegy 80 meghívott részvételével jubileumi gálaestet rendeztek november 8-án a Benczúr Hotel Budapest termében. Az ünnepség két kerek évfordulót is megünnepelt: a Magyar Keresztény Misszió Alapítvány 30 éves, a Kiáltás az Életért Egyesület pedig 25 éves fennállását.
Mindkét civil szervezet az élet védelmét tartja fontosnak, és együttműködnek, hogy tanácsaikkal segítsék az abortusz mellett döntő édesanyákat és a gyermeküket más módon elvesztett családokat. Eddigi működésükre visszatekintve a szervezetek tagjai örömmel jelenthetik, hogy legalább 120 olyan gyermekről tudnak, akik munkájuk következtében ma élhetnek, mert végül megszülethettek. A valódi szám valószínűleg ennél jóval magasabb, mivel ritkán kapnak visszajelzést azoktól, akik tanácsaikra meggondolták korábbi döntésüket.
Az MKMA alapítója Kassai–Farkas András olimpikon, lelkipásztor és festőművész volt 1995-ben. Mai vezetői, Csávás Imre elnök és dr. Klementis Ildikó elnökhelyettes, méltatta az eddig végzett áldozatos szolgálatot, amelyet az élet védelmében és a válságterhességben szenvedő édesanyáknak nyújtottak.
Bergs Zsuzsanna, a Kiáltás az Életért Egyesület alelnöke, beszélt arról, hogy fenntartanak egy telefonos tanácsadó szolgálatot is. Ez nemcsak a nem kívánt terhességgel kapcsolatban nyújt segítséget, útmutatást és tanácsot, hanem az abortusz vagy vetélés utáni trauma feldolgozásában is mellette áll az ezt elszenvedő nőknek. Ezért imacsoport is működik náluk. Megelőző, felvilágosító tevékenységet is folytatnak iskolákban, gyülekezetekben és kultúrházakban.
Mindkét civil szervezet azon is munkálkodik, hogy emléktáblákat helyezzenek el kórházakban a meg nem született gyermekekre emlékezve. Már két emlékmű is felavatásra került Budapesten: az Újköztemetőben és a Farkasréti Temetőben. Az emlékművek és emléktáblák segíthetnek a már megváltozhatatlan események feldolgozásában, amelyben szinte minden magyarországi család valamilyen módon érintett. Cél az is, hogy ennek híre minél szélesebb körben ismertté váljon – ezzel is segítve, hogy a szívük alatt hordó édesanyák magzatuk megtartása mellett dönthessenek.
A gálaesten Bárdos Júlia – Lackfi János József Attila-díjas költő felesége, 8 gyermek édesanyja – is előadást tartott a nagy család örömeiről és arról a szomorúságról, amely a két élve meg nem született gyermekével kapcsolatban érte. Isten Igéje adott vigasztalást, segítette a felépülést, és ez ad erőt az önkénteseknek is a hozzájuk forduló nehéz helyzetben lévők segítésében.
Láttunk sok gyermekről fényképet, hallottunk életutakról, amelyeken keresztül az Élet Ura, Megváltó Istenünk dicsőségét szemlélhettük, és rácsodálkozhattunk rejtett munkálkodására. Énekkel és hangszereikkel szolgált Dobner Illés és felesége, Évi, mindannyiunk örömére, Istenünk dicsőítését segítve.
Az OM misszió munkatársa, Horváth István, szintén az élet fontosságáról, annak védelméről és Istentől való voltáról szólt. Hallhattunk Budapest X. kerületi alpolgármesterétől, Weeber Tibor úrtól is az életvédelem egy más formájáról – hiszen ő és felesége 3 gyermeket fogadtak örökbe állami gondozásból.
Természetesen nem maradhatott el egy lelki vezető megszólalása sem, aki gyülekezeti pásztorként az Ige alapján beszélt az élet fontosságáról és annak isteni eredetéről.
A közös imádság után érkezett az ünnepi vacsora, amelyet a nyolcfős asztaltársaságok jó beszélgetésekkel fűszerezve fogyasztottak el. Ünnepi torta is volt utolsó fogásként, amely félhomályban érkezett két fényszökőkúttal, emelve az est fényét.
A vacsora végeztével minden résztvevő ajándékot kapott: életvédelemmel kapcsolatos írásokat, bögréket és egy világító piros szívecskét. Sok ismerős találkozott itt, és új ismeretségek is kötődtek az élet védelme jegyében, Krisztus szolgálatában.
Köszönjük a támogatóknak – állami, egyházi és magánadományozóknak –, hogy ilyen szép emlékkel mehettünk haza, és újult erővel folytathatjuk a lélekmentés, az embermentés szolgálatát.
Takács Ferenc
