Egyéb

Pósa Zoltán Péterfy Vilmos-életműdíjat kapott

R. Kiss Kornélia
MAGYAR  NEMZET ONLINE: 2010. március 16. 13:13
Akiknek nem a kormány adott Kossuth-díjat
Pósa Zoltán és Tóth László kapják meg idén a Péterfy Vilmos-életműdíjat

R. KISS KORNÉLIA

Március 17-én, 11 órakor a Magyar Írószövetség választmányi  ülésének első, nyilvános
napirendi pontjaként  Pósa Zoltán József  Attila-díjas író, költő, a Magyar Nemzet
munkatársa és Tóth László  József Attila-díjas író, költő 2010. március 17-én, szerdán
délelőtt  11-kor a Magyar Írószövetségben (Bp. VI. Bajza u. 18)  átveszi a  Péterfy
Vilmos-életműdíjat. Pósa Zoltán laudációját  Mezey Katalin  költő, író, a Széphalom
Könyvműhely igazgatója, a Pósa-életmű  gondozója, Tóth László dicséretét Pécsi Györgyi
irodalomtörténész,  Tóth László műveinek egyik legjobb ismerője mondja el. Ezt a
kitüntetést azok kapják meg, akiket a kormány nem részesített  Kossuth-díjban. Egyúttal
Pósa Zoltánt beiktatják a Magyar  Írószövetség választmányának tagjai közé az elhunyt
Deák László helyére.

A díj névadójáról tudnunk kell, hogy Péterfy Vilmos állandó “époszi jelzője”, epitethon
ornansa: a jogtudományok Professor Emeritusa és  az irodalom romantikusa. Pozsonyban
született 1924-ben. Regény-,  esszé-, versíró volt, ki egész életében missziójának
tekintette a  nemzeti irodalom legnemesebb hagyományainak őrzését. Ugyanakkor a  magyar
irodalom szemszögéből is létfontosságúnak tekintette a  nemzeti kultúra és az európai, a
világirodalmi eszmék és formák  szintézisét. Mint Pozsonyban élő, szűkebb pátriájából az
erőszakos  szlovakizálás és magyarüldözés évadján menekülésre késztetett  alkotó,
tisztában volt avval, hogy amennyiben az irodalom (és a  kultúra) elszakad nemzeti
gyökereitől, átélhetetlenné, kiürültté  válik. Ám ha eltávolodik a világirodalomban
meghonosodott eszméktől,  formakultúráktól, provinciális, poros lesz. Bartók és Kodály,
Illyés  Gyula és Németh László, Tamási Áron és Szabó Lőrinc szellemében  törekedett a
peremvidéki öntudat és az európaiság szinkronizálására.

A Pozsony óvárosának szellemiségében nevelkedett ifjú ember már gimnazistaként arról
volt híres, hogy az Arany János önképzőkörben Reményik Sándor költészetének teremtett
kultuszt. 1942. június  20-án, 18 éves fejjel érte első nagy irodalmi sikere, díjat
kapott a  Légy ura akaratodnak című filozofikus tanulmányára. 1943-ban  joghallgatóként
kezdte el a pozsonyi egyetemet. Első verskötete után  lát napvilágot Az őfőméltóságú
elnöki család krónikái, avagy  választások Magyarországon 1944-ben című regénye. A
szigorlatot már  Budapesten kellett letennie, mert bár regényében kritikusan  viszonyul
a magyar arisztokráciához és a magyar elit önzéséhez és  tehetetlenségéhez, a trianoni
döntés újraszentesítése után  menekülnie kellett Csehszlovákiából. Alig egy évvel a
doktorátus  megszerzése után, 1950-ben életfogytiglani börtönre ítélték a
Mindszenty-perben. Életének meghatározó szakasza következett a váci börtönben.
Csodálatos fegy- és zárkatársakat, életre szóló barátokat szerzett elítélt,
szovjet-orosz elnyomás ellen harcoló költők,  Kárpáti Kamil, Tóth Bálint, Tollas Tibor,
Béri Géza, Gérecz Attila,  Szathmáry György, Márkus László, Hámory Jenő, a képzőművész
Pfitzner  Rudolf és mások személyében. Először a cellákban, jobbára WC-papírra  írták
verseiket, novelláikat, emlékezetből rekonstruált német,  olasz, angol művek
műfordításait. Nagy Imre 1953-as első kormányra  kerülése után enyhülés következett a
börtönökben is. A váci fegyház  udvarán az egykori kápolna, akkor könyvtár előtti kis
füves  kertecskében a költők-írók lehetőséget kaptak arra, hogy már ne csak  fejben és
fecniken, hanem konszolidáltabb papírrongyokon  szerkeszthessék össze antológiáikat.
Elnevezték magukat Füveskert  csoportnak, az általuk regényesen összehozott kötetekből
születtek a  Füveskert antológiák. A Füveskertesek beltagjai közül él Kárpáti  Kamil,
Tóth Bálint, elhunyt már 1956-ban Gérecz Attila, aztán Béri  Géza, Szathmári György,
Tollas Tibor, Péterfy Vilmos, Pfitzner  Rudolf. Péterfy Vilmos volt a csapat prózaírója
és esszéköltője. A  forradalom szabadította ki a Füveskerteseket a fegyházból, Péterfy
részt vesz a harcokban, így november 4-én menekülnie kellett a  biztos halálos ítélet
elől. A güssingi menekülttábor után 1957-ben  Amerikába emigrált. 1991-ben a morrisi
egyetem jogi karának professzoraként ment nyugdíjba. 1993-ban települt haza Budapestre.
Mindvégig írta könyveit, amelyek a míves összetettség és az  elkötelezett hazaszeretet
mintapéldányai voltak. Számos kiváló  regénye jelent meg, többek között Az őfőméltóságú
elnöki család  krónikái, avagy választások Magyarországon 1944-ben, vagy az 1956-os
tárgyú Az élet szentsége, illetve a misztikus-filozofikus A pozsonyi  boszorkány és A
templomépítő. Ismert drámái A zsírosbödön és A  megyeri asszony férje. Mint nehezen
kategorizálható, sem népi, sem  urbánus, misztikus és realista írót, igazából sehová nem
fogadták  be. Halála előtt egy évvel hozta létre jelentős vagyonából a Péterfy
Vilmos-életműdíjat, amely az alternatív Kossuth-díjjal és a Balassi  Bálint emlékkarddal
együtt a baloldali kormányok által mellőzött  írók egyik alternatív életműdíjává vált.
Péterfy Vilmos a magyarság  és az európaiság igényének eleget tévő, a legmagasabb szintű
életművek birtokosainak szánta az életműdíjat, azoknak az íróknak,  akiket a hatalom
üldöz, a szakma pedig különleges, egyszerre avantgárd és népi életművük miatt nem tud
egyetlen skatulyába sem beerőszakolni. A Péterfy-díj a nagy magányosok alternatív
Kossuth-díja.

Jelenlegi kuratóriumának elnöke Báger Gusztáv költő, alapító tagjai  a Magyar
Írószövetség jelesei, Mezey Katalin költő, a Magyar Írószakszervezet alapítója,
főtitkára, a mindenkori írószövetség  elnöke, jelenleg Vasy Géza, Kalász Márton, a
szövetség korábbi  elnöke, Ács Margit író, a Kortárs tanulmányrovatának szerkesztője,
tiszteletbeli tagja, illetve egyik alapítója, Ébert Tibor.

A díjat eddig megkapták: 2001: Varga Domokos író, Lászlóffy Csaba romániai magyar
költő, író; 2002: Czigány György költő, Koncsol  László költő, felvidéki kritikus; 2003:
Albert Gábor író, Pusztai  János író, Szeli István vajdasági irodalomtudós; 2004: Utassy
József  költő; 2005: Ébert Tibor költő, színműfordító; 2006: Kabdebó Tamás  írországi
magyar író, költő; 2007: Kiss Benedek költő; 2008: Oláh  János költő; 2009: Pósa Zoltán
költő, író; 2010: Tóth László költő

A friss díjazottakról: Pósa Zoltán József Attila-díjas költő, író, újságíró,
irodalomtörténész. 1948. szeptember 6-án született  Debrecenben, az ősi város egyetemén
szerzett magyar-német szakos  tanári diplomát. Jelenleg Budán, a gazdagréti lakótelepen
él  feleségével és családjával. 2000 óta a Magyar Nemzet kulturális  rovatában dolgozik.

Főbb művei: 2009: Az ifjúság maradéka, kisregények, Magyar Napló  Kiadó;
Pósa-breviárium, Colldwell Könyvek; 2008: Törött tükörbe  néztél, válogatott versek,
Széphalom Könyvműhely; 2007: Olvasó,  versek, Széphalom Könyvműhely; 2006: Alászállás,
versek, Széphalom  Könyvműhely; Hernádi Gyula, emlékkönyv, Alexandra Kiadó; 2005:
Irodalmi dandy, avagy koranyári üdvözlet, regény, Széphalom  Könyvműhely; 2004:
Különleges szakasz, regény, Széphalom  Könyvműhely; 2003: Aranykori tekercsek, regény,
Széphalom  Könyvműhely; 1999: Mediterrán tintabúra, regény, Kairosz Kiadó; 1997: Magyar
vagyok, versek, Magyar Hitvallás Füzetek; 1996: Az  alanyi szociográfia kurucos
szóbűvésze, interjúregény, Hitvallás  Kiadó; 1995: Pürroszi győzelmek, két regény:
Pünkösdi királyfi,  Akkor mindenki velem törődött, Literátor Könyvek; 1994: Menekülés
négy sávon, regény, Stádium Kiadó; 1990: Hernádi Gyula, irodalmi  monográfia, Akadémiai
Kiadó, Kortársaink sorozat; 1984: Ama tőrök,  regény, Magvető Kiadó. Továbbá több mint
hatvan könyv társszerzője,  több mint négyezer cikk szerzője. A visszhangból: 2008: Az
ezeréves  Pósa Zoltán – Isten vagy sátán, harmadik út nincs; Csontos János  portréfilmje
a hatvanéves Pósa Zoltánról, hírTV; 2004: Hernádi  Gyula: Pósa Zoltán Aranykori
tekercsei, Lyukasóra; 1994: Pósa Zoltán  Aranykori tekercsek, CD, Szent Imre Ciszterci
Gimnázium

Főbb díjai, kitüntetései: 2009: Péterfy Vilmos-életműdíj; Fehér Mária-emlékdíj; Balassi
Bálint-emlékérem; 2008: Salvatore Quasimodo nemzetközi, olasz-magyar költőverseny,
elismerő oklevél; 2007: A Lakiteleki Alapító Atyák hűségoklevele; Salvatore Quasimodo
nemzetközi, olasz-magyar költőverseny, elismerő oklevél; az Írott  Szó Alapítvány és a
Magyar Napló regénypályázata, különdíj;  Obersovszky Gyula-díj, Szellemi Honvédelem-díj;
2006: Bertha  Bulcsu-díj; 2003: Írókarácsony-díj, a Magyar Írószövetség prózai
szakosztályának elismerő oklevele; 2000: Múltunkkal a Jövőért  millenniumi pályázat –
novella kategóriadíj; 2000: József Attila-díj.