Zengő korálhangok a svábhegyi kupola alatt

Svábhegyi református templom

Virágvasárnap a keresztyénség egyik hangsúlyos ünnepe. Ezen a napon a keresztyén templomok szószékein világszerte a jeruzsálemi bevonulás eseményéről szól a prédikáció, a kórusok ünnepi éneke a bevonuló Jézus Krisztus dicsőségét hirdetik. Hangos hozsanna lengi be ezt az ünnepet, és különös hangsúlyt kap ez által protestáns gyülekezeteinkben az istentisztelet szerves részét képező Istent magasztaló ének is.

A Svábhegyi Református Gyülekezet az idei virágvasárnapon a protestáns korált és annak művészi feldolgozásait állította az istentisztelet középpontjába. 2014. április 13-án délután a gyülekezet vendége Gárdonyi Zsolt orgonaművész-zeneszerző volt, aki ”zenés beszélgetés” keretében mutatta be az új svábhegyi templomban megjelent résztvevőknek a korálfeldolgozások világát. Ez a virágvasárnapi koncert akár egy rögtönzött mester-kurzusnak is beillett, hisz a magyar származású würzburgi zeneprofesszor tehetségét és tudását nemcsak nagyszerű művészi orgonajátéka által ismerhették meg az érdeklődők, hanem az egyes művekhez fűzött, laikusok által jól érthető magyarázatain keresztül is.

Ének, zene és szakszerű magyarázatok váltották egymást, miközben a jelenlevők egyre otthonosabban érezhették magukat nemcsak az újonnan felépült templom falai között, hanem a korálok világában is. Ezt még inkább fokozta az a tény, hogy a vendégprofesszor amolyan interaktív zenei délutánná formálta ezt az ünnepi zenés alkalmat a neki feltett kérdésekre adott jól érthető válaszai által. Zenéjén és beszédén is átsütött az az emberileg jól magyarázható érzés, hogy tulajdonképpen a világot járt elismert művész hazaérkezett, ismerős számára a Svábhegy, a Sas hegy és az Istenhegy világa, ahol gyermekkorát is töltötte. Szívesen is vállalta ezt az ünnepi zenés programot abban a templomban, amelyet ifjúkori barátja Ónodi Szabó Lajos tervezett.

Gárdonyi Zsolt virágvasárnapi koncertjén a hallgató megérezte a művész nagyszerű emberségét is, amely által tisztelettel adózott a nagy zenei géniusz, Johann Sebastian Bach emlékének, édesapja, Gárdonyi Zoltán életművének, és a protestáns egyházzene ének-kincsének, a zsoltároknak és a koráloknak. Hogy mindenki felismerhesse a jól ismert dallamokat, amelyek jórészt más protestáns énekeskönyvek gyülekezeti énekei közt is megtalálhatók, először egyszólamban mutatta be azokat, elmagyarázva a „Cantus firmus” fogalmát, majd rámutatott Bach művészi díszítéseire, azután a harmóniákkal teljessé váló korált, végül a zeneszerző által a koráldallamra épülő feldolgozást játszotta el.

Gyönyörű korálhangok zengtek a svábhegyi kupola alatt, miközben pedig a hallgatókban visszhangoztak a szövegek léleképítő gondolatai: „Ki Istenének átad mindent; Ó, Krisztusfő, te zúzott; Erős vár a mi Istenünk”. Ez utóbbi édesapjának, Gárdonyi Zoltánnak utolsó orgonakompozíciója, amit röviddel halála előtt írt. Különös hatást keltett az ünnepkörhöz aktuálisan kapcsolódó „O, Haupt voll Blut und Wunden” kezdetű korál, amely a református énekeskönyvben „Ó, Krisztusfő, te zúzott”(341. ford. Áprily Lajos), az evangélikus énekeskönyvben „Ó, Krisztusfő, sok sebbel (200. ford. Túrmezei Erzsébet), a baptista énekeskönyvben „Ó, megsebzett Krisztusfő” (102. ford. Gerzsenyi László) szám alatt található. Érdekes és hatásos kontrasztot mutatott fel Bach barokk korálfeldolgozását követően Gárdonyi Zsolt kortárs zeneszerző hangulati elemekre épülő nagyszerű műve.

A svábhegyi zenés délutánt még színesebbé és családiasabbá tette a közreműködő Budahegyvidéki Református Ifjúsági Kamarakórus éneke, Bereczky Anikó vezényletével, Legány Barnabás orgonakíséretével. A református énekeskönyv két közismert énekének feldolgozása: Mondjatok dicséretet (196) és Nagy hálát adjunk az Atya Istennek (225) magán viseli a korálfeldolgozások törvényszerűségeit, így került bemutatásra a koncert első részében az édesapának, Gárdonyi Zoltánnak, majd hangverseny második részében fiának, Gárdonyi Zsoltnak zsoltárfeldolgozása a fiatalokkal kiegészült kamarakórus előadásában. Az utóbbit a szintén zenész Gárdonyi unoka, Gárdonyi Dániel születése alkalmából írta Hálaadó ének címmel, amelyet először a debreceni Kántus mutatott be.

Lehet-e szavakkal kifejezni egy zeneében gazdag ünnepi istentisztelet hangulatát? Aligha. Bár ezen a délutánon igehirdetés nem hangzott el, mégis a felcsendülő dallamok és szövegek Isten közelébe vitték a figyelmes hallgatókat. A közreműködő művész szolgálatát Berta Zsolt lelkipásztor köszönte meg, a gyülekezet pedig a 134. zsoltár harmadik versével fejezte ki ugyanezt.

„Megáldjon téged az Isten
A Sionról kegyelmesen,
Ki teremtette az eget,
A földet és mindeneket!”

Marosi Nagy Lajos

Címkék: , ,

A hozzászólás lehetősége lezárva.