R. Kiss Kornélia
MAGYAR NEMZET ONLINE: 2010. március 16. 13:13
Akiknek nem a kormány adott Kossuth-díjat
Pósa Zoltán és Tóth László kapják meg idén a Péterfy Vilmos-életműdíjat
R. KISS KORNÉLIA
Március 17-én, 11 órakor a Magyar Írószövetség választmányi ülésének első, nyilvános
napirendi pontjaként Pósa Zoltán József Attila-díjas író, költő, a Magyar Nemzet
munkatársa és Tóth László József Attila-díjas író, költő 2010. március 17-én, szerdán
délelőtt 11-kor a Magyar Írószövetségben (Bp. VI. Bajza u. 18) átveszi a Péterfy
Vilmos-életműdíjat. Pósa Zoltán laudációját Mezey Katalin költő, író, a Széphalom
Könyvműhely igazgatója, a Pósa-életmű gondozója, Tóth László dicséretét Pécsi Györgyi
irodalomtörténész, Tóth László műveinek egyik legjobb ismerője mondja el. Ezt a
kitüntetést azok kapják meg, akiket a kormány nem részesített Kossuth-díjban. Egyúttal
Pósa Zoltánt beiktatják a Magyar Írószövetség választmányának tagjai közé az elhunyt
Deák László helyére.
A díj névadójáról tudnunk kell, hogy Péterfy Vilmos állandó „époszi jelzője”, epitethon
ornansa: a jogtudományok Professor Emeritusa és az irodalom romantikusa. Pozsonyban
született 1924-ben. Regény-, esszé-, versíró volt, ki egész életében missziójának
tekintette a nemzeti irodalom legnemesebb hagyományainak őrzését. Ugyanakkor a magyar
irodalom szemszögéből is létfontosságúnak tekintette a nemzeti kultúra és az európai, a
világirodalmi eszmék és formák szintézisét. Mint Pozsonyban élő, szűkebb pátriájából az
erőszakos szlovakizálás és magyarüldözés évadján menekülésre késztetett alkotó,
tisztában volt avval, hogy amennyiben az irodalom (és a kultúra) elszakad nemzeti
gyökereitől, átélhetetlenné, kiürültté válik. Ám ha eltávolodik a világirodalomban
meghonosodott eszméktől, formakultúráktól, provinciális, poros lesz. Bartók és Kodály,
Illyés Gyula és Németh László, Tamási Áron és Szabó Lőrinc szellemében törekedett a
peremvidéki öntudat és az európaiság szinkronizálására.
A Pozsony óvárosának szellemiségében nevelkedett ifjú ember már gimnazistaként arról
volt híres, hogy az Arany János önképzőkörben Reményik Sándor költészetének teremtett
kultuszt. 1942. június 20-án, 18 éves fejjel érte első nagy irodalmi sikere, díjat
kapott a Légy ura akaratodnak című filozofikus tanulmányára. 1943-ban joghallgatóként
kezdte el a pozsonyi egyetemet. Első verskötete után lát napvilágot Az őfőméltóságú
elnöki család krónikái, avagy választások Magyarországon 1944-ben című regénye. A
szigorlatot már Budapesten kellett letennie, mert bár regényében kritikusan viszonyul
a magyar arisztokráciához és a magyar elit önzéséhez és tehetetlenségéhez, a trianoni
döntés újraszentesítése után menekülnie kellett Csehszlovákiából. Alig egy évvel a
doktorátus megszerzése után, 1950-ben életfogytiglani börtönre ítélték a
Mindszenty-perben. Életének meghatározó szakasza következett a váci börtönben.
Csodálatos fegy- és zárkatársakat, életre szóló barátokat szerzett elítélt,
szovjet-orosz elnyomás ellen harcoló költők, Kárpáti Kamil, Tóth Bálint, Tollas Tibor,
Béri Géza, Gérecz Attila, Szathmáry György, Márkus László, Hámory Jenő, a képzőművész
Pfitzner Rudolf és mások személyében. Először a cellákban, jobbára WC-papírra írták
verseiket, novelláikat, emlékezetből rekonstruált német, olasz, angol művek
műfordításait. Nagy Imre 1953-as első kormányra kerülése után enyhülés következett a
börtönökben is. A váci fegyház udvarán az egykori kápolna, akkor könyvtár előtti kis
füves kertecskében a költők-írók lehetőséget kaptak arra, hogy már ne csak fejben és
fecniken, hanem konszolidáltabb papírrongyokon szerkeszthessék össze antológiáikat.
Elnevezték magukat Füveskert csoportnak, az általuk regényesen összehozott kötetekből
születtek a Füveskert antológiák. A Füveskertesek beltagjai közül él Kárpáti Kamil,
Tóth Bálint, elhunyt már 1956-ban Gérecz Attila, aztán Béri Géza, Szathmári György,
Tollas Tibor, Péterfy Vilmos, Pfitzner Rudolf. Péterfy Vilmos volt a csapat prózaírója
és esszéköltője. A forradalom szabadította ki a Füveskerteseket a fegyházból, Péterfy
részt vesz a harcokban, így november 4-én menekülnie kellett a biztos halálos ítélet
elől. A güssingi menekülttábor után 1957-ben Amerikába emigrált. 1991-ben a morrisi
egyetem jogi karának professzoraként ment nyugdíjba. 1993-ban települt haza Budapestre.
Mindvégig írta könyveit, amelyek a míves összetettség és az elkötelezett hazaszeretet
mintapéldányai voltak. Számos kiváló regénye jelent meg, többek között Az őfőméltóságú
elnöki család krónikái, avagy választások Magyarországon 1944-ben, vagy az 1956-os
tárgyú Az élet szentsége, illetve a misztikus-filozofikus A pozsonyi boszorkány és A
templomépítő. Ismert drámái A zsírosbödön és A megyeri asszony férje. Mint nehezen
kategorizálható, sem népi, sem urbánus, misztikus és realista írót, igazából sehová nem
fogadták be. Halála előtt egy évvel hozta létre jelentős vagyonából a Péterfy
Vilmos-életműdíjat, amely az alternatív Kossuth-díjjal és a Balassi Bálint emlékkarddal
együtt a baloldali kormányok által mellőzött írók egyik alternatív életműdíjává vált.
Péterfy Vilmos a magyarság és az európaiság igényének eleget tévő, a legmagasabb szintű
életművek birtokosainak szánta az életműdíjat, azoknak az íróknak, akiket a hatalom
üldöz, a szakma pedig különleges, egyszerre avantgárd és népi életművük miatt nem tud
egyetlen skatulyába sem beerőszakolni. A Péterfy-díj a nagy magányosok alternatív
Kossuth-díja.
Jelenlegi kuratóriumának elnöke Báger Gusztáv költő, alapító tagjai a Magyar
Írószövetség jelesei, Mezey Katalin költő, a Magyar Írószakszervezet alapítója,
főtitkára, a mindenkori írószövetség elnöke, jelenleg Vasy Géza, Kalász Márton, a
szövetség korábbi elnöke, Ács Margit író, a Kortárs tanulmányrovatának szerkesztője,
tiszteletbeli tagja, illetve egyik alapítója, Ébert Tibor.
A díjat eddig megkapták: 2001: Varga Domokos író, Lászlóffy Csaba romániai magyar
költő, író; 2002: Czigány György költő, Koncsol László költő, felvidéki kritikus; 2003:
Albert Gábor író, Pusztai János író, Szeli István vajdasági irodalomtudós; 2004: Utassy
József költő; 2005: Ébert Tibor költő, színműfordító; 2006: Kabdebó Tamás írországi
magyar író, költő; 2007: Kiss Benedek költő; 2008: Oláh János költő; 2009: Pósa Zoltán
költő, író; 2010: Tóth László költő
A friss díjazottakról: Pósa Zoltán József Attila-díjas költő, író, újságíró,
irodalomtörténész. 1948. szeptember 6-án született Debrecenben, az ősi város egyetemén
szerzett magyar-német szakos tanári diplomát. Jelenleg Budán, a gazdagréti lakótelepen
él feleségével és családjával. 2000 óta a Magyar Nemzet kulturális rovatában dolgozik.
Főbb művei: 2009: Az ifjúság maradéka, kisregények, Magyar Napló Kiadó;
Pósa-breviárium, Colldwell Könyvek; 2008: Törött tükörbe néztél, válogatott versek,
Széphalom Könyvműhely; 2007: Olvasó, versek, Széphalom Könyvműhely; 2006: Alászállás,
versek, Széphalom Könyvműhely; Hernádi Gyula, emlékkönyv, Alexandra Kiadó; 2005:
Irodalmi dandy, avagy koranyári üdvözlet, regény, Széphalom Könyvműhely; 2004:
Különleges szakasz, regény, Széphalom Könyvműhely; 2003: Aranykori tekercsek, regény,
Széphalom Könyvműhely; 1999: Mediterrán tintabúra, regény, Kairosz Kiadó; 1997: Magyar
vagyok, versek, Magyar Hitvallás Füzetek; 1996: Az alanyi szociográfia kurucos
szóbűvésze, interjúregény, Hitvallás Kiadó; 1995: Pürroszi győzelmek, két regény:
Pünkösdi királyfi, Akkor mindenki velem törődött, Literátor Könyvek; 1994: Menekülés
négy sávon, regény, Stádium Kiadó; 1990: Hernádi Gyula, irodalmi monográfia, Akadémiai
Kiadó, Kortársaink sorozat; 1984: Ama tőrök, regény, Magvető Kiadó. Továbbá több mint
hatvan könyv társszerzője, több mint négyezer cikk szerzője. A visszhangból: 2008: Az
ezeréves Pósa Zoltán – Isten vagy sátán, harmadik út nincs; Csontos János portréfilmje
a hatvanéves Pósa Zoltánról, hírTV; 2004: Hernádi Gyula: Pósa Zoltán Aranykori
tekercsei, Lyukasóra; 1994: Pósa Zoltán Aranykori tekercsek, CD, Szent Imre Ciszterci
Gimnázium
Főbb díjai, kitüntetései: 2009: Péterfy Vilmos-életműdíj; Fehér Mária-emlékdíj; Balassi
Bálint-emlékérem; 2008: Salvatore Quasimodo nemzetközi, olasz-magyar költőverseny,
elismerő oklevél; 2007: A Lakiteleki Alapító Atyák hűségoklevele; Salvatore Quasimodo
nemzetközi, olasz-magyar költőverseny, elismerő oklevél; az Írott Szó Alapítvány és a
Magyar Napló regénypályázata, különdíj; Obersovszky Gyula-díj, Szellemi Honvédelem-díj;
2006: Bertha Bulcsu-díj; 2003: Írókarácsony-díj, a Magyar Írószövetség prózai
szakosztályának elismerő oklevele; 2000: Múltunkkal a Jövőért millenniumi pályázat –
novella kategóriadíj; 2000: József Attila-díj.