A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) szervezésében október 31-én a Budapest-Fasori Evangélikus Egyházközség temploma melletti Reformációi emlékparkban tartották megemlékezésüket a protestáns felekezetek.
Nemeshegyi János vezetésével a Magyarországi Baptista Egyház fúvószenekara előadásában az Erős vár a mi Istenünk… kezdetű Luther-ének felcsendülésével kezdődött a Reformációi emlékparkban rendezett ünnepség. A megjelenteket Fischl Vilmos evangélikus lelkész, a MEÖT főtitkára köszöntötte. Beszédében hangsúlyozta, hogy a közel ötszáz évvel ezelőtt történt reformáció üzenetével akkor élünk jól, ha az ébredésként elevenedik meg napjainkban is.
A reformáció mai aktualizálásával kapcsolatban Ungvári Csaba kiemelte, hogy ez úgy lehetséges, ha a keresztények lelki megújulásának és az az egyház újraéledésének égető szükségével fordulunk a történelemhez. A Pünkösdi Teológiai Főiskola rektorhelyettese ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy a szellemi megújulás mellett fontos megemlíteni a reformáció társadalmi hatását is, hiszen a reformáció nélkül nem lenne, vagy nem ilyen lenne a nyugati civilizáció. A társadalmi pluralizmus, a spirituális és világi tekintély szétválasztása, de Max Weber szerint a kapitalizmus szelleme is protestáns gyökerekből táplálkozik.
Ungvári Csaba hangsúlyozta, hogy a fenti tényezők, valamint Luther, Zwingli, Melanchthon, Kálvin és más reformátorok kiemelkedő munkásságán túl a reformáció erejét és térnyerését, annak hatásait nem emberi vonatkozásban kell keresni, hanem a mindezek mögött lévőre, a transzcendensre kell fókuszálni. – Olyan lelki és szellemi megújulásra emlékezünk itt, amelynek kairoszát a történelem Ura rendelte el – mondta a rektorhelyettes, egyúttal hangsúlyozta, hogy tanulnunk is kell reformátor elődeinktől, akik Pál apostollal együtt vallották: nem szégyellik az evangéliumot, és hitték, hogy „az igaz ember pedig hitből fog élni” (Róm 1,17).
Ungvári Csaba a reformátori kort megelevenítő és aktualizáló beszédében a reformáció katolikus egyházra gyakorolt hatásáról is beszélt, valamint a katolikus–protestáns szembenállásból következő visszaéléseket is megemlítette. – Sajnos a reformáció társadalmi és politikai feszítő ereje minden oldalon követelt véráldozatokat is. Sokan haszonélvezői voltak, de politikai manipulációra is használták az új vallást – fogalmazott Ungvári Csaba. A rektorhelyettes beszéde végén felhívta a figyelmet arra, hogy a reformáció elsősorban a Szentlélek általi újjáéledés volt. Emlékezésünk akkor jó, ha az lelki- és szellemi felüdülés utáni vággyal társul és ébredésként elevenedik meg napjainkban is.
A Reformációi emlékparkban a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium diákjának szavalatát követően a megjelent felekezetek lelkészei kérték Isten áldását, majd egy-egy szál virágot helyeztek el az emlékműnél.
Szöveg: Galambos Ádám, evangelikus.hu
Kép: Vargosz Gábor, reformatus.hu.