Béres L. Attila: Beszélgetés Gárdonyi Zsolt orgonaművész-zeneszerzővel

Gárdonyi_Zsolt (6)

A Svábhegyi Református Egyházközség Felhő utcai templomában 2013 virágvasár-napján szólalt meg először Bernát István gyülekezeti tagunk ajándéka, az új orgona. Ekkor a milánói Immanuel Missziós Kórus énekelt. Az idei ünnepen Gárdonyi Zsolt református orgonaművész-zeneszerző volt a vendégünk, és adott hangversenyt, amelyen a Budahegyvidéki Református Kamarakórus működött közre. A koncert előtt Gárdonyi Zsolt készséggel válaszolt kérdéseimre is.

– Szeretném, ha reformátusként is megismernénk. Választott hazájában, Németországban, melyik gyülekezetben jár templomba? Vasárnaponként ott hányan vesznek részt az istentiszteleten? Ebből mennyien magyarok? Alkalmanként játszik-e az ottani orgonán?
– A legközelebbi református gyülekezet otthonunktól 120 kilométerre fekszik, így evangélikus feleségem templomába járunk Würzburgban. Itt a mintegy kétezer gyülekezeti tagból ötvenen-hatvanan szoktak részt venni az istentiszteleteken, és ez megfelel a német statisztikai átlagnak. Magyarok nincsenek közöttük. Az ottani orgonán természetesen már számos koncertet adtam az egyházzene javára.

– Kérem, meséljen református gyökereiről is! Hol, melyik templomban volt a keresztelője, konfirmációja, házasságának megáldása, gyermekének keresztelője?
– Édesapám református, édesanyám evangélikus volt. A Kútvölgyi úti kórházban születtem közvetlenül a háború után, és néhány napra rá ott kereszteltek meg. Reformátusként a kelenföldi evangélikus templomban volt a konfirmációm evangélikus nővéremmel együtt: ugyanott, ahol 1942-ben Ordass Lajos, a nagynevű későbbi püspök eskette a szüleimet. A mi esküvőnk aztán a wesztfáliai Münsterben, Dániel fiúnk keresztelője pedig Debrecenben volt, az ő keresztapja ugyanis a nagyerdei templom orgonistája, Karasszon Dezső professzor.

– Édesapja Gárdonyi Zoltán zeneszerző, zenetudós, a budapesti Zeneakadémia professzora volt, édesanyja Wallrabenstein-Bujdosó Ilona zenetanárnő. Szülein kívül kik voltak azok, akik meghatározták orgonista pályafutását, zenei, zeneszerzői és zenetudományi munkásságát?
– Leginkább azok a zeneszerző-óriások, akiknek a zenéje már gyermekkorom óta rabul ejtett: így például Bach, Liszt, Franck, Debussy és Ravel lélegzetelállítóan nagyszerű művei.

– A hit és művészet inspiráló összefonódásáról, formanyelvéről, hangzásvilágáról, a zeneművekben rejlő üzenetről, egyáltalán miről ismerhetők fel a Gárdonyi-művek?
– Remélhetőleg ezekről is, de ezt minden zenehallgató bizonyára más-más módon érzékeli.

– Miért nevezi az istentiszteleti orgonazene legfontosabb műfajának a korálfeldolgozásokat?
– Az egyházzene létrejötte és története szorosan összefügg azzal, ahogyan az évszázadok legkiválóbb mesterei összekapcsolták az Istentől kapott tehetségüket koruk dallamvilágával. Természetesen a korálokhoz nem kötődő, úgynevezett szabad orgonazene műfaját is szeretem és művelem, ám egy gyülekezetnek az orgonazenébe való bevezetésére a korálfeldolgozások a legalkalmasabbak. Ezek ugyanis közismert, vasárnaponként közösen énekelt dallamokhoz kapcsolódnak és egy adott koráldallam zeneszerzői kiteljesedése egészen sajátos módon hordozza magában a keresztyénség üzenetét. Így az istentiszteleteken azok az emberek is közel kerülhetnek (ill. közel kerülhetnének!) a művészi igényű zenékhez, akiknek a hétköznapjaiban az értékálló zeneművekkel való találkozásra nem nyílik lehetőség.

– A személyes élmény mellett miért érzik úgy az orgonajátékát hallgatók, hogy nekik szól a mű, hogy Ön is ott van a műben?
– Ezt én csak remélhetem, de ezt a kérdésfelvetést talán csak a hallgatók tudják majd
megválaszolni a virágvasárnapi találkozásunk után.

– Mi az oka, hogy fontos szerepet szán a templomunkban elhangzó orgonaszámokhoz kapcsolódó magyarázatoknak?
– A korálfeldolgozás gazdag hagyományú és igen sokrétű műfajával sajnos alig találkozhatunk a liturgiában, mivel istentiszteleteink általában nem adnak teret arra, hogy ott ezek a zenei kincsek vasárnaponként elhangozhassanak. A gyülekezeti ének bevezetése, az intonáció is gyakran csupán egy néhány másodperces tételtípus, amely a közmondásos „református egyszerűségnek” bizony nem a megtestesülése, hanem a karikatúrája. Ezért is van szükség külön alkalmakra és zenei ismeretterjesztésre, abban a reményben, hogy ezek az eredetileg istentiszteleti célra komponált művek egyszer talán eljutnak az egyházi köztudatba.

– Kántorunk, György Erika büszke arra, hogy Öntől is tanulhatott. Ismert, hogy az észak-németországi Wildeshausen-ben az Alexanderkirche karigazgatója és orgonistája volt és a detmoldi Zeneművészeti Főiskolán is tanított, csakúgy, mint később aztán 35 éven keresztül a würzburgi Zeneművészeti Főiskolán. Az európai, illetve amerikai főiskolák mesterkurzusainak előadójaként, a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Zeneszerzői Doktoriskolájának vendégprofesszoraként miért tartja fontosnak, hogy jelen legyen a magyar zenei életben is?
– Ezt azok a kollegák tartják fontosnak, akik engem újra és újra meghívnak Magyarországra.

– 1979-ben Bajor Állami Díjat kapott, majd 2000-ben a Debreceni Református Hittudományi Egyetem díszdoktori címével, 2011-ben pedig a Magyar Köztársaság Elnökének Érdemérmével tüntették ki. Mit jelentenek Önnek az eddig kapott díjai?
– Ezt hálával és annak jeleként érzékelem, hogy mások is megosztják velem céljaimat. Személy szerint egyébként díjakkal vagy díjak nélkül is ugyanazok a zenei törekvéseim.

– Sikeres és sokrétű tevékenysége, az alkotó ember aktivitása mellett miért tartotta fontosnak, hogy virágvasárnap koncertet adjon a svábhegyi református templomunkban?
– Kedves barátom, Ónodi Szabó Lajos építőművész jóvoltából már évek óta figyelemmel kísértem templomuk létrejöttét. Miután tavaly ősszel egy budapesti előadásom kapcsán megismertem kántorukat, György Erikát, kézenfekvő volt számomra, hogy felajánljak egy ilyen alkalmat. Legszűkebb pátriám amúgy is a XII. kerület, hiszen itt nőttem fel és örömteli gyermekéveimet 1959-ig a Sashegy és a Svábhegy lankáin töltöttem.

– Mit tervez a koncert után?
– Május elején Ausztriában mesterkurzust tartok a két Gárdonyi orgonaműveiről, június és október között pedig Würzburgban, Berlinben, majd Olaszországban, Svédországban, Dániában és Angliában fogok hangversenyezni.
– Köszönöm az interjút!

.

Címkék: , ,

A hozzászólás lehetősége lezárva.