Rát Mátyás Magyar Hírmondója

Hazánkban az első, magyar nyelvű újságot Rát (Ráth) Mátyás evangélikus lelkész jelentette meg 1780. január 1-jén Magyar Hírmondó címmel.

Rát Mátyás 1749. április 13-án Győrött született, iparos családból. Mária Terézia korában, egyházunk vértelen üldözése idején királyi rendelettel szüntették meg a protestánsok szabad vallásgyakorlatát Győrött, ezért a tanuló fiatalok – köztük Rát Mátyás is – Pozsonyba és Sopronba mentek. Először egy hosszabb hazai körutat tett: bejárta Magyarország és Erdély nagy részét, majd 1773 és 1778 között külföldön (Göttingenben, Kasselben, Nürnbergben, Erlangenben és Regensburgban) bővítette ismereteit.

Göttingenben az egész működését meghatározó hatások érték Rát Mátyást. Számos világi tudományba is belekóstolhatott az egyetem kiváló, felvilágosult szellemű tanárainak előadásai révén. Különösen August Ludwig Schlözer gyakorolt rá nagy hatást, aki a statisztika, az államtudomány előadója volt, folyóiratot adott ki, és újságíró-kollégiumot tartott az egyetemen. Ebben bizonyára Rát is részt vett. A professzor az összehasonlító nyelvészet és a forráskritikán alapuló történeti kutatás egyik úttörője volt, és az újságok híreinek értékelésében ugyanolyan szigorú kritikát kívánt meg hallgatóitól, mint általában a történeti forrásokkal kapcsolatban. E felfogásnak köszönhetően Rát később nagy figyelmet fordított hírei, közleményei hitelességére, és ezt a szempontot igyekezett érvényesíteni szerkesztői munkájában is. A göttingeni fiatalok mozgalmához közel álló Herder munkássága szintén hatással volt rá. Közvetlenül hatott rá a német filozófus népdalok iránti érdeklődése, de bizonyára sok ösztönzést kapott Herder példájából a szláv népek iránti rokonszenv, az anyanyelv, a néphagyományok, valamint a nemzeti múlt jelentőségének felismerése tekintetében is.

Tanulmányútjáról hazatérve Pozsonyban nevelősködött. A pozsonyi Landerer nyomdából már több mint egy évtizede kikerült a Pressburger Zeitung című német nyelvű újság. A göttingeni tapasztalatok arra serkentették, hogy magyar nyelvű újságot is szerkesszen. A város másik nyomdászát, Patzkó Ferenc Ágostont könnyen megnyerte tervének: már 1779. július 1-jén kiadtak egy Előre való tudakozást, amelyben felmérték a lap várható fogadtatását és az előfizetők körét. A kiadó alkalmazottjának tekintette a szerkesztőt, és a bevételtől függetlenül, meghatározott szerény összeggel honorálta évente.

A felmérés kedvezően alakult, de a lapkiadási engedély már nehézségekbe ütközött: a Magyar Királyi Helytartótanács igyekezett ellehetetleníteni a vállalkozást. Végül sikerült megszerezniük magának a királynőnek, Mária Teréziának a hozzájárulását, de csak azzal a rendelkezéssel kiegészítve, hogy a lapot cenzúráztatni kell a helytartótanáccsal. A kiadó tíz évre kizárólagos jogot kapott a magyar nyelvű újság kiadására. A cenzúra II. József uralkodása alatt sem szűnt meg, csak enyhébbé vált bizonyos vonatkozásokban. Ebből viszont az következett, hogy a jozefinizmusban is csak korlátozott mértékben jelentkezhetett a lap kritikai-bíráló tevékenysége.

A Magyar Hírmondó 1780. január 1-jén megjelent első számának címlapját rajzmetszet díszítette, amelyen a földgolyót átrepülő Merkúr zászlaján a „Per regna, per urbes” („Országokon, városokon keresztül”) felirat szerepelt. Alatta Magyarország címere, kétoldalt pedig könyvek, levél- és iratcsomók rajzai voltak láthatók.

Érdekes volt a lap „terítési helyzete”: Pestre tizenegy, Győrbe, Kolozsvárra, Nagyszebenbe nyolc-nyolc, Nagyváradra hét, Pápára hat, Debrecenbe, Komáromba, Pécsre, Sopronba, Nagyszombatba és Nyitrára négy-négy, Budára, Egerbe, Eperjesre, Gyulára, Máramarosszigetre, Marosvásárhelyre, Ónodra, Pozsonyba, Székesfehérvárra, Veszprémbe pedig három-három példány járt. Az ország húsz helységébe jutott még el két-két, és százhatvanhat településre egy-egy újságpéldány. Bécsből tizenkét példányt igényeltek. A lap szerkesztésének és kiadásának helyén, Pozsonyban az „elterített” példányszám csupán három (!) volt. A rendszeres előfizetők mellett alkalmi olvasói is voltak a lapnak. A postajáratok általában hetenként kétszer közlekedtek. Ennek figyelembevételével kellett szerkeszteni és kiadni az újságot.

Az első évfolyamnak háromszázhúsz előfizetője volt. Az előfizetők személyét tekintve színes társaság áll össze: Festetics György, Orczy Lőrinc, Ráday Gedeon, Teleki Sámuel, Bethlen Miklós, Benkő József, Horányi Elek, Révai Miklós, Valero Jakab, Keresztury József, Sándor István, Nunkovics György, Mosótzi Institoris János, Wietoris József, Tessedik Sámuel…

A négy nyolcadrétű lapon Rát változatos tartalmat kínált olvasóinak. Különbséget tett a valódi, megbízható forrásból származó és a bizonytalan eredetű, közvetlenül ellenőrizhetetlen hírek között, de mindegyiket közölte. Szerkesztői célkitűzése volt az információnyújtás; az irodalom, a kultúra támogatása, a gazdasági ismeretek terjesztése, az általános műveltség és a szellemi színvonal emelése a tudósítások és kommentárok segítségével is, valamint a tényszerű eligazítás a közélet és a politika útvesztőiben. Gyakorolta a hírlapi kritikát is.

A lap munkatársainak, tudósítóinak személyére jórészt csak következtetni tudunk, mert a legtöbb cikk aláírás nélkül jelent meg. Néhány név közülük: Pataki Sámuel (Kolozsvár), Hochmeister Márton (Nagyszeben), Benyák Bernát (Buda).

Az alábbiakban álljon itt néhány érdekes szemelvény a lap sokszínű anyagából.

Hírek Békés megyéből: A Körös alacsony vízállása akadályozza a faúsztatást – Tessedik Sámuel Szarvason gazdasági ismeretekre oktatja a gazdák gyermekeit (1781. okt. 6., 77. sz., 612. o.). A vallásbeli tűrhetőségről szóló felséges királyi rendelés, mely Magyarországot és a hozzá kapcsolt tartományokat illeti (1782. jan. 23., 7. sz., 49–53. o.; jan. 26., 8. sz., 59–63. o.; jan. 30., 9. sz., 65–67. o.; ez az úgynevezett türelmi rendelet, amelyet 1781. október 25-én adott ki az uralkodó). Kecskeméti történetek: Egy betyár megtámadta a miséző papot a ferencesek templomában – Férfinak öltözött lótolvajnőt fogtak (1782. nov. 16., 98. sz., 706–707. o.). Hazánkbéli dolgok: Fegyverekkel megrakott hajók a pozsonyi Dunán – Még télies az idő Pozsonyban – Gátat emelnek a Lajta kiöntései ellen – Emberölésért börtönbe vetett férfi és nő házassága (1783. febr. 22., 16. sz., 121–123. o.). Hazánkbéli történetek: Az uralkodó az országbéli várak és városok megszemlélésére indult – A közelmúltban észlelt földrengések középpontja Komárom volt, de még sok más helységben is mozgott a föld – Szemtanúk beszámolói a földrengésekről (1783. ápr. 30., 34. sz., 265–267. o.).

A lap természetesen hazánkon túli híranyagot, tudósításokat is hozott; az „egyházi szűkkeblűség” távol állt Rát szerkesztői felfogásától. Rát 1782 végén megvált a Magyar Hírmondótól. A szerkesztés munkáját Révai Miklós, majd Szacsvay Sándor folytatta. A lap 1788-ban megszűnt.

Amikor a győri gyülekezet 1783-ban újra engedélyt kapott lelkész alkalmazására, Rát Mátyás lett a papjuk. A régi fatemplom helyett felépült a torony nélküli Öregtemplom, ahol 1785-ben ő tartotta az első, magyar nyelvű istentiszteletet. 1783-tól 1786-ig, majd 1789-től volt győri lelkész. Közben dolgozni kezdett egy magyar–latin–német nagyszótáron, de terve nem valósult meg. Képzettsége és népszerűsége messze túlnőtt gyülekezete határain. Az 1791-es pesti zsinat egyik jegyzője volt. 1796-ban teológiai tanárnak hívták Pozsonyba, de – érezve a gyülekezet hozzá való ragaszkodását – haláláig megmaradt győri lelkésznek. 1810. február 5-én hunyt el Győrött.

Halála után Pozsonyban és Pécsett utcát neveztek el róla. Győrött jelenleg is van Rát Mátyás tér. Az evangélikus szerkesztő-lelkész kitűnő példát adott a sajtó mindenkori munkatársainak – a mindenkori tollforgatóknak – hivatásuknak a művelt nemzetért való hűséges végzésére. A sajtó hagyományos formáját jelen korunkban sem nélkülözhetjük.

Révai Miklós így írt az első lapszerkesztőről: „Amíg csak fennmarad a magyar név, halhatatlan lészen Rát Mátyás az ő dicső fáradságáért, melyet a hazának számtalan hasznára kezdett, folytatott is három esztendeig, nagy szorgalommal ugyan, de nagyobb küszködéssel.”

B. B. (Forrás: Evangélikus Élet)

További információk:
Wikipédia: Rát Mátyás, Magyar Hírmondó
A magyar sajtó története 1705-1892: Rát Mátyás és a Magyar Hírmondó.

Címkék: , , , ,

A hozzászólás lehetősége lezárva.